Smaranda Enache: nem elég a listán rajta lenni. Befutó helyek kellenek!
Miközben az RMDSZ a magyar kisebbség jogaiért küzd, nőként szinte lehetetlen vezető funkcióba jutni a szervezeten belül. Nem furcsa ez?
Smaranda Enache: – A nemzetközi statisztikák szerint a romániai politikában, illetve közéletben résztvevő nők aránya sokkal kisebb az uniós átlagnál. Ez tehát általános probléma Romániában. Az RMDSZ pedig még a román színvonalhoz képest is gyengén teljesít e tekintetben.
A romániai nők alulreprezentáltsága a közéletben, politikában, közhivatalokban vagy a diplomácia területén annak köszönhető, hogy a román társadalom konzervatívabb, az ortodox vallás a domináns, mely szintén kevésbé nyitott a nők közéleti szerepvállalása iránt.
Nem értek egyet azzal a belső döntéshozatali mechanizmussal, mely az RMDSZ-ben működik. De az, hogy egy szervezet egy kisebbség jogaiért száll síkra, még nem jelenti automatikusan azt, hogy az összes kisebbség – nemi, szexuális, stb. – jogait tiszteletben tartja.
Vannak olyan kisebbségi szervezetek, melyek nem érzékenyek az általában vett kisebbségi problematikára. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy az RMDSZ nem tartja fontosaknak a kisebbségek jogait általában, hiszen kulturális autonómia-tervezete kidolgozásakor más kisebbségekre is gondolt. De nem valószínű, hogy a konzervatív, néppárti RMDSZ lesz a nők, romák vagy bevándorlók jogainak a szószólója.
Smaranda Enache (fókuszban) a Pro Európa Liga társelnöke. Fotó: horiarusu.ro
A jövő heti kongresszuson megpróbálnak elfogadtatni egy olyan alapszabály-módosítást, mely kötelezővé tenné bizonyos számú nő bejuttatását a különféle döntéshozó szervekbe. Ez megoldás lehet?
- Csak akkor voltak sikeresek a nők, amikor kvótákat tudtak ráerőszakolni a különböző politikai pártokra. Sehol Európában vagy a világon nem lehetett megvalósítani másképp a nők arányos képviseletét a párt vezetőségén belül.
Általában a jobboldali pártok szokták visszautasítani ezeket a kvótákat mondván, hogy azok a baloldali, szociáldemokrata vagy kommunista pártokra jellemzőek. Nem lehet elvárni, hogy az RMDSZ vagy más pártok férfivezetősége magától elindítson egy liberális, modern politikát ami a nőket illeti.
Szükség van arra, hogy a női szervezetek maguk lépjenek föl. És nem elég, hogy egy listán arányosan vannak reprezentálva a férfiak és nők, hanem azt is kell garantálni, hogy megválasztható helyen is legyenek nők.
Finnországi nagykövetként azt tapasztaltam, hogy ha egy párton belül több vezetői szerv van, akkor megszületik egy konszenzus: mondjuk a párt belső parlamenti listáján nő legyen az első helyen, másodikon férfi, satöbbi. Egy másik listán pedig férfi kezd. Így jöhet létre az, hogy minden kinevezett és megválasztott pozícióban nagyon nagy mértékben vannak jelen nők Finnországban.
Van más minta is: míg Tansu Ciller Törökország miniszterelnöke volt, a nők sehol nem voltak a török államigazgatásban – ez egy látszatmegoldás: nőt juttatni egy nagyon magas pozícióba, alatta viszont semmi.
A román pártoknál az RMDSZ-nél kicsivel jobb a helyzet ebben a tekintetben. Náluk is volt hasonló vita?
- Igen, minden párton belül volt vita erről. Azt tudom mondani, hogy a Szociáldemokrata Párt, amikor kicsit európaibb kezdett lenni, el kellett fogadnia az európai szocialisták orientációját, és ők nagyobb mértékben hoztak nőket helyzetbe. A Năstase-kormányban volt a legtöbb női miniszter.
A jobboldali pártokon belül a kvóta-megoldást mindig visszautasították, mondván, hogy a kvóta-arányosság egy baloldali, felületes megoldás.
Furcsamód épp a Liberális Pártban van elég kevés nő. Ez hogyan magyarázható?
- A mi liberális pártunk egy nemzeti liberális párt, és sok kérdésben inkább a jobboldal, mint a közép felé orientálódik. Látjuk, hogy nemcsak a nők, hanem a nemzetiségek ügyében is konzervatívabb, mint az európai liberális pártok általában.
Kérdezett: Sipos Zoltán
