Tonk Gabriella: a nők másképpen jó vezetők, mint a férfiak
Fiatal, törékeny nő mosolyogva áll a Mátyás-szobor mellett. Egy sokkal fiatalabb, négy év körüli pedig ott ugrándozik a lába mellett plüsselefánttal és pandamacival a kezében. Annak ellenére, hogy csak hétvégén látja a családját, a frissen kinevezett államtitkár-helyettes szakított egy órát a hétvégéjéből a nők és a politika ügyére.
Hogyan lettél államtitkár-helyettes, az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöke?
Véletlenül (mosolyog). Tavaly ősszel beiratkoztam a szociológia szakra doktorálni Roth Mária tanárnőhöz, ő javasolt engem az RMDSZ-nek, amikor a konzervatív párt kormányból való kilépése után a Szövetség megkapott vagy öt államtitkári, illetve államtitkár-helyettesi helyet. Az RMDSZ-ben nem találtak szakembert, aki ezzel a területtel foglalkozott volna. Minden megyéből kértek jelöltet, a Kolozs megyei RMDSZ-től felhívták az egyetemet, és Roth Mária katedrafőnök engem javasolt, így lettem a Kolozs megyei szervezet jelöltje.
Mennyire lehet magyarázat arra, hogy nőként jutottál egy ilyen jelentős pozícióba, hogy olyan területtel foglalkoztál és foglalkozol, amely hagyományosan női feladatkör? Mekkora a Gyermekvédelmi Hatóságnál a nők aránya?
Általában a gyermekvédelmi intézményekben nagyon sok nő dolgozik, de a vezetők mind férfiak. A munkaügyi miniszternek volt a kérése, hogy jelöljenek nőt erre a pozícióra. Logikus kérés, mert ugye annyi nő dolgozik ezekben a szervezetekben, a vezetők között azonban kevesen vagyunk. Mert a gyermekekkel való foglalkozás hagyományosan női feladat, a vezetés pedig hagyományosan férfi.
Van esély arra, hogy te legyél egyszer mondjuk az államtitkár? Hogy látod, mennyire juthatsz magasra a politikai ranglétrán?
Ez politikai kérdés is, hogy meddig juthatok előre. Egyelőre még csak másfél hónapja dolgozom Bukarestben, úgyhogy még nagyon kezdeti fázisban vagyok. Az államtitkár a kormányban dolgozik már 1994 óta, és elmondhatom, hogy ért a munkájához. Kellemesen csalódtam az egész Hatóságban, mert az emberek, akik ott dolgoznak, tudják, hogy mit csinálnak, és az államtitkár főleg. Meglátjuk, mennyire lesz nyitott más véleményekre, habár nincs homlokegyenest ellenkező véleményünk a dolgokról.
Van a nők között szolidaritás a politikában?
Nem látok szolidaritást, nyilván szükség lenne rá annak érdekében, hogy megerősödjön a nőkben a politikai szerepvállalási kedv. Mert nem a képességek hiányáról van szó. A vezetési képességei a nőknek ugyanolyan jók, mint a férfiaknak, de más típusúak, másban jók. Ha vonalat húzunk, ugyanolyan jó vezetők tudnak lenni a nők, mint a férfiak. Nincsen gyakorlatuk, lehetőségük, nem annyira támogatottak. Az elején nyilván támogatásra van szükségük, aztán automatikusan működik a dolog, és kialakul az egészséges konkurencia.
Hogyan tudod egyeztetni a magánéletet a politikai szerepvállalással?
Nagyon nehezen egyelőre, mert a családomat még nem tudtam levinni Bukarestbe – nem találtam még lakást. Egyébként én nem tartom azt, hogy a munka és a család kizárja egymást. Nem is szabad ezt a kérdés így feltenni, hogy a két dolog kizárja egymást. Úgy nem is vállalnám.
Kérdezett: Pál Edit Éva